Meghatározás:

Egy “kétes” tevékenység / ami a többségi társadalom ellen politikai megmérettetés nélküli politikai tevékenység – ez nem civil szervezet! De akkor mi?

Valójában a nagy szavak dobálása helyett még senki nem próbálta megfejteni, vagy érthető magyarázatot adni a napjainkban (a világot is felforgató) politikai platformnak nem minősülő, a többségi társadalom demokratikus döntése ellen és kárára, jogalap nélkül tevékenykedők jogaira, és annak megválaszolására, hogy végül mi is az a civil szervezet, és káros-e vagy hasznos a Magyar emberek és a többségi társadalom számára?

Most e cikkben erre teszünk kísérletet – azzal a reménnyel, hogy tisztább képet tudunk adni a civil szervezetek jelentőségéről és a társadalmunkban betöltött szerepéről.

Mi a civil szervezet? a választ a Wikipédia vonatkozó oldala megközelítőleg pontosan leírja számunkra, ami így kezdődik;

civil szervezet olyan társadalmi szervezet, amely nonprofit módon, a kormányzattól függetlenül, önkéntes alapon a közjó javára működik, önszabályozó, intézményesült önszerveződés. Nemzetközi megközelítésben nevezik egyszerűen nem kormányzati szervezeteknek (angolul non-governmental organization, NGO, ejtsd: endzsíou), önkéntes szervezeteknek vagy nonprofit szervezeteknek is őket, de ilyenkor is mögé értik az összes többi, alább részletezett feltételt.

Nem sorolják a civil szervezetek közé:

  • pártokat, amelyek közvetlen célja a kormányzati hatalom megragadása,
  • az egyházakat, amelyek hierarchikus szervezetek, tagjaik tevékenységét szervezik
  • szakszervezeteket, amelyek tagjaik érdekeit szolgálják

Ezek a szervezetek a demokratikus jogok által biztosítottan a szabad egyesülési jog alapján jöhetnek létre és törvény szabályozza a működésüket. A gazdasági tevékenységét is szabályozza ennek a szabályozásnak a második pontja kimondja, hogy a civil szervezet vagyonával önállóan gazdálkodik a létesítő okiratban meghatározott cél megvalósítása érdekében. Meghatározható a civil szervezet létrejötte és működése a civil.hu összefoglaló cikke alapján amely mindjárt magyarázatot is ad a civil szervezetek és a politikai pártok érdekérvényesítésének lehetőségéről.

Nem ad magyarázatot azonban arra, hogy míg a politikai pártok legalább négy évente megméretik magukat az ország nyilvánossága előtti választások alkalmával és így a nép saját maga eldöntheti, hogy mely pártra és programjára szavaz, addig a civil szervezet ebben a megmérettetésben nem vesz részt. Ebből kifolyólag a civil szervezet egy a társadalmon belüli kisebb csoportosulás vagy tömörülés ami nem egyenrangú a politikai pártokkal. Ezt a logikát folytatva ha egy civil egyesülés – egy a többség által demokratikus úton megválasztott párt, vagy pártok által alakított kormányt akar kényszeríteni, hogy valamit tegyen vagy ne tegyen -NEM TEHETI legalábbis a helyesen értelmezett demokratikus jogok alapján – több okból is.

És itt már kibújik a szög a zsákból -mert kritérium, hogy a civil szervezet a közjó javára tevékenykedjen.

Mert;

Az első és legfontosabb, hogy a kormányzó többség által elfogadott vagy jóváhagyott kormányzati intézkedéseknek a demokrácia helyes értelmezése alapján mindenkinek alá kell vetnie magát, még akinek éppen nem tetszik a döntés vagy intézkedés annak is.

A második és a demokrácia helyes értelmezésével az alapjogokkal nem ellentétes módon a civil szervezet nem tevékenykedhet a többségi társadalom kárára, mert a jogosítványa, kizárólag arra a tevékenységre vonatkozik ami az alapító okiratban szerepel, így ha nem politikai pátnak definiálja magát és nem méretteti meg magát négy évente a választásokon, akkor a politikai pártok alárendeltségi viszonylatában az össz népességhez képest csak egy vélemény nyilvánításra alkalmas csoportosulás és jogalapjában nem tehet olyat ami a többségi társadalom által megválasztottak vagy az általuk kormányzati lehetőséghez jutó pártok döntései ellenére van.

A harmadik, hogy az alaptörvény (alkotmány) biztosította jogokkal élhet és nem visszaélhet, így különösen nem vállalhat szerepet demokratikus úton megválasztott politikai pártok és azok demokratikus úton megválasztott kormánya (állam maga) és kormányzati döntései elleni – izgatásban, (közösség elleni izgatás), tevékenyen nem vállalhat szerepet és nem tehet felhívást állam, vagy intézményei működése elleni, vagy az állami berendezkedés erőszakkal történő megváltoztatására.

A negyedik, hogy a demokratikus jogával élve a civil szervezet, az alapító okiratban szereplő jogosítványa szerint szabadon véleményt nyilváníthat, nem az államrend megváltoztatására gyűlést szervezhet, nyilvános rendezvényt tarthat a törvények betartásával, (felel a toborzott személyek vonatkozásában a törvények betartatásáért is) és az alaptörvény által biztosítva a demokrácia helyes értelmezése alapján mindent megtehet ami nem tilos.

ÉS ITT ÁLLJUNK MEG !

A HATÁLYOS JOGSZABÁLYOK – Az állam elleni bűncselekmények

Az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása

Btk. 254. § (1) Aki olyan cselekményt követ el, amely közvetlenül arra irányul, hogy Magyarország alkotmányos rendjét erőszakkal vagy ezzel fenyegetve megváltoztassa, bűntett miatt öt évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatására irányuló előkészületet követ el, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Az alkotmányos rend elleni szervezkedés

Btk. 255. § (1) Aki olyan szervezetet hoz létre vagy vezet, amelynek célja, hogy Magyarország alkotmányos rendjét erőszakkal vagy ezzel fenyegetve megváltoztassa, bűntett miatt öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott szervezetben részt vesz, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Lázadás

Btk. 256. § (1) Aki olyan tömegzavargásban vesz részt, amelynek közvetlen célja, hogy

  1. a) az Országgyűlést,
  2. b) a köztársasági elnököt,
  3. c) a Kúriát vagy
  4. d) a Kormányt

az Alaptörvényben meghatározott jogköre gyakorlásában erőszakkal vagy ezzel fenyegetve akadályozza, vagy intézkedésre kényszerítse, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott tömegzavargást szervez vagy vezet, öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(3) Aki lázadásra irányuló előkészületet követ el, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

332. § Aki nagy nyilvánosság előtt
a) a magyar nemzet ellen,
b) valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport, illetve annak tagja ellen, vagy
c) a lakosság egyes csoportjai, illetve azok tagjai ellen – különösen fogyatékosságra, nemi identitásra, szexuális irányultságra tekintettel –
erőszakra vagy gyűlöletre uszít, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

És végül de nem utolsó sorban – A Hazaárulás / ide kell érteni a gazdasági unióban a hazájuk ellen felszóllaló vagy hazájuk ellen tevékenykedő választott képviselőket is!

258. § (1) Az a magyar állampolgár, aki Magyarország függetlenségének, területi épségének vagy alkotmányos rendjének megsértése céljából külföldi kormánnyal vagy külföldi szervezettel kapcsolatot vesz fel vagy tart fenn, bűntett miatt öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a hazaárulást

a) súlyos hátrányt okozva,

Ezek tudatában tehát a véleményem az, hogy;

  1. kijelenthetjük, hogyha egy “civil szervezet” ténylegesen a többség által legitimizált kormányzó pártot, koalíciós kormányzás esetén a kormányzó pártokat, és azok legitim vezetőit és a kinevezett kormányt – a demokratikus jogoktól eltérő módon – nagyobb nyilvánosság előtt kritizál, annak nem demokratikus alapú megdöntésre szervezkedik, erre felhív vagy felszólít jogszabályt sért.

  2. Kijelenthetjük, hogy akik az unióban azért lobbiznak, hogy a Magyarországon demokratikusan megválasztott vezetők, annak kormánya vagy kormányfője elleni intézkedés rákényszerítéséért a hazájuk függetlenségét és szuverenitását figyelmen kívül hagyva ezzel nem csak a Magyarország többségi társadalma és azok demokratikusan megválasztott vezetői de a többségi társadalom demokratikus döntése ellen is lobbizik, ily módon a saját hazájuk többségi társadalma ellen is hazaárulást követnek el!

Jogon kívül és jogon belül

A szólás és vélemény nyilvánítás szabadsága nem terjed ki arra, hogy CIVIL szervezet akár dolog elleni erőszakkal, akár tettlegesen a kialakult politikai helyzetben rangon lévő a többséget képviselő politikai formáció tevékenységét blokkolja vagy gátolja, a demokráciában legitim eszközök helyett a jogszabályokat figyelmen kívül hagyva “saját nem legitim’ politikai tevékenységet végezzen. Lehet a politikai döntéseket kritikával illetni, lehet róla véleményt mondani, lehet ellene tiltakozni, de NEM LEHET – tevékenyen a rend megsértésével rendetlenséget teremteni pl; közintézményt elfoglalni.

Legyen példa erre a Színház és Filmművészeti Egyetem 2020-évi túszul ejtése. Itt a diákok egy csoportja súlyosan megzavarva az egyetem rendjét vélt vagy valós sérelmei miatt, és dolog elleni erőszakkal, más az ellenállásban nem résztvevő személyek alkotmányban biztosított jogait megsértve lezárták az egyetemet. Ezzel már demokráciát tehát alaptörvényben biztosított jogot sértettek, mert ezzel azokat a diákokat is elzárták az egyetemtől akik nem értenek egyet a foglalók vélt vagy valós sérelmével, sem annak ebben a formában történő véleménynyilvánításával, mert ők tanulni szeretnének de ez a kisebbség erőszakosan ellehetetleníti, és megakadályozza ebben, ami nem csak a demokratikus jogok de alacsonyabb szintű jogszabályok megsértése is egyben. Itt több ponton is sérül a demokrácia elve! Dolog elleni erőszakot nem követhet el senki egy jogállamban, a rend és épület funkciójának erőszakos megváltoztatása nem fér bele a demokratikus jogok gyakorlásába, mások erre való felhívására sincs jogosultsága egy demokráciára épülő jogállamban, különösen nem a többség által megválasztott és nevükben hozott intézkedések politikai vonatkozásában, A diákoknak nincs jogosítványa politikai párttal, vagy annak megválasztott felső vezetőivel szembeni tevőleges magatartásra felhívni vagy azt kezdeményezni. Nincsenek is egy pozíciós magasságban. Verbálisan kinyilváníthatják a véleményüket, figyelemfelhívó éhség sztrájkolhatnak, és petíciót írhatnak – ennyi fér bele a demokratikus jogokba. A civil szervezeteknek ugyan ennyi a lehetőségük. A politika pedig vagy meghallgatja őket vagy nem.

A sérelmeiknek legközelebb a következő demokratikus választáson adhatnak hangot.

Gyakran halljuk, hogy már meglévő politikai párt politikusa azt hangoztatja, hogy a jelenlegi alkotmányt nem ismeri el!

Álljunk itt meg megint!

Tehát addig ameddig az alkotmány biztosítja neki a jogot, hogy pártként szerveződhessen, abban funkciót töltsön be, és indulhasson mint választható a demokratikusan kiírt és lebonyolított választásokon és ezen mandátumot szerezhessen és részt vegyen a törvényhozásban -tehát ezeket a jogokat elismeri de amikor ugyanennek az alkotmánynak más jogot biztosító pontja elleni tevékenységet végez és ezt számon kérik tőle azt mondja, hogy az alkotmányt egyébként nem ismeri el és nem is tartja tiszteletben annak előírásait.

ezt úgy hívják, hogy hazaárulás!

Ez a többségi társadalomra különösen veszélyes magatartás mert az egész jogállami berendezkedés ellen kinyilvánított szándékos káros magatartás. Ugyan ez a helyzet amikor a képviselői eskü szövegét valaki az eskütétel közben módosítja. NEM TEHETI mert az eskü szövege egyrészt köti a hazájához való hűséghez párthovatartozás nélkül mint Magyar állampolgár, másrészt az eskü szövegét a többségi társadalom meghatalmazásából a kiválasztott vezetői határozták meg, ha ezt megmásítja egy Magyar állampolgár akkor a többségi társadalom ellen esküszik, és szintén hazaáruló és így ezen két említett okból nem vehet jogszerűen részt a többségi társadalom által megválasztott pártok törvényhozási tevékenységében, sőt maguknak a pártoknak kell(ene) magukból az ilyen személyeket eltávolítani.

Legvégül a civil szervezetek az alapjog és az alacsonyabb szintű jogszabályok alapján nem végezhetnek politikai aktori tevékenységet mert a fentebb hivatkozott jogszabályokat sérti, mivel nem vettek részt demokratikus választáson, nem választották őket, és ilyen tevékenységre nem jöhettek volna létre mint civil szervezet, tehát nincs és nem is lehet benne az alapító nyilatkozatban, sem az alapszabályban. Az állampolgári ellenállás pedig csak abban nyilvánulhat meg, mint ahogyan a nevében is benne van, hogy valamely politikai döntés rá vonatkozó részének végrehajtását a “be nemtartással” megtagadja, de ennek is szabályai vannak.

Az állampolgári ellenállás három alapszabálya:
– egység, tervezés és fegyelem
Az erőszakmentes mozgalmak sikere vagy kudarca világszerte három jellemzőn múlik: az
egységen, a tervezésen és az erőszakmentes fegyelmezettségen.

Tehát a “civilkedésbe” nem fér bele semmilyen a rend vagy politikai kurzus elleni a többségi társadalom közösségét megbotránkoztató vagy erre alapot adó tevékenység, vagy erőszakos mások alapjogait sértő vagy a joga gyakorlásban megakadályozó magatartás mert az nem civil hanem anarchista szervezet ami jogilag tiltott formáció!

2020 szeptember 22.

szerző: by DOMINO / politikaindex.hu

Minden jog fenntartva, a cikk egy az egyben történő másoláshoz nem járulunk hozzá, a cikk idézése, részletek másolása a forrás megjelölésével engedélyezett.

Tetszett ez a cikk?