A válasz természetesen NEM! Teljes mértékben mint minden “szentnek” neki is maga felé hajlik a keze. A kozmetikázott magyar Wikipédiából elolvashatjuk a történetét, az Angol nyelvű Wikipédia már árnyaltabban ír róla, a notáció szerint Ő volt az aki az Angol Font 1992-es deviza válságát előidézte, úgy ,hogy előtte short pozíciót vett fel az Angol Font gyengülésére apellálva. (senki nem fogott gyanút)

Hogy jellemét és filantróp tevékenysége mögötti hátteret megvilágítsam idézek egy az amerikai CBS televíziós csatorna 60 minutes című műsorában tett nyilatkozatából ahol büszkén bevallotta, hogy őt csak a pénz érdekli.

“Azért vagyok ott, hogy pénzt keressek. Nem foglalkozhatok és nem is foglalkozom a társadalmi következményekkel” – mondta Soros.

Ahhoz képest kell ezt a hozzá állást értékelni, hogy az Európai Parlamentben ahol a döntések nagy mennyiségében, a tagállamok összességére vonatkozó döntések társadalmi következményeivel kell számolni, mint az EU Bizottságnak mint a Parlamentnek,(!) mint a Tanácsnak és más EU intézménynek, valamint azt is ehhez képest kell értékelni, hogy Vera Jurová és más Európa parlamenti vezetők és politikusok nem hogy nem határolódnak el tőle hanem még közös fotókon pózolnak is vele.

A Vezető Politikai Hírekben látott fénykép azért egyedi mert Vera Jurová annak az Európai Bizottságnak az egyik vezetője amely intézmény az Európai szerződések őre és a migrációval kapcsolatos ügyek legfőbb koordinátora, és itt ér össze a lényeg mert a fotó nemcsak egy személy hanem egy teljes intézményt kompromittál.

Soros nevéhez kötik a reflexivitás elmélete; …..mi is az?

Soros írásai nagy hangsúlyt fektetnek a reflexivitás fogalmára , ahol az egyének elfogultsága piaci tranzakciókat köt, potenciálisan megváltoztatva a gazdaság alapjait. Soros azzal érvel, hogy a piacokon különböző elvek érvényesek attól függően, hogy “egyensúlyközeli” vagy “messze nem egyensúlyi” állapotban vannak. Azt állítja, hogy amikor a piacok gyorsan emelkednek vagy csökkennek, jellemzően egyensúlyhiány, nem pedig egyensúly jellemzi őket, és hogy a piac hagyományos gazdasági elmélete (a ” hatékony piaci hipotézis “) nem alkalmazható ezekben a helyzetekben. Soros népszerűsítette a dinamikus egyensúlyhiány, a statikus egyensúlyhiány és a közeli egyensúlyi viszonyok fogalmát. Kijelentette, hogy saját pénzügyi sikere annak az élnek tulajdonítható, amelyet a reflexhatás működésének megértése ad. A reflexivitás három fő elképzelésen alapszik: 

A reflexivitás leginkább olyan különleges körülmények között figyelhető meg, ahol a befektetői elfogultság növekszik és elterjed az egész befektetési arénában. Ilyen tényezők, amelyek ezt az elfogultságot előidézhetik, például: (a) tőkeáttétel vagy (b) a spekulánsok trendkövető szokásai.

A reflexivitás szakaszosan jelenik meg, mivel ez valószínűleg bizonyos körülmények között mutatkozik meg; azaz az egyensúlyi folyamat jellegét leginkább a valószínűségek szempontjából lehet figyelembe venni.

A befektetők tőkepiaci megfigyelése és részvétele időnként befolyásolhatja az értékeléseket és az alapvető feltételeket vagy eredményeket.

Érdekes elmélet csakhogy ezt a módszertant már előtte pár száz évvel és azt megelőzően még több száz évvel előtte kitalálták olyan spekulánsok akik és akiknek a saját hazájukat eláruló szövetségesei országok királyait, és bármilyen más társadalmi berendezkedést lopakodó demokráciába vezettek át, ha kellett a király hatalmának megdöntöttével (sokszor a király kivégzésével) és akiktől a korabeli társadalmak külön törvényekkel igyekeztek távol maradni mert mindig mindenhol több jogot akartak mint ami az őslakosoknak volt. Ez az alábbi történet jól ábrázolja a reflexivitás -t.

A Rothchild család finanszírozta például Wellington első hercege, Arthur Wellesley hadjáratát Napóleon ellen, az úgynevezett “félszigeti háborút”. (történészek szerint mindkét felet finanszírozta-(Az 1808-tól 1814-ig tartó háború)) a napóleoni háborúk egyik mellék hadszíntere volt. Spanyolországban függetlenségi háborúnak, Portugáliában francia inváziónak, Franciaországban spanyol háborúnak, Katalóniában a franciák háborújának nevezték.

A spanyol, portugál és brit seregek küzdöttek Bonaparte Napóleon hadai ellen az Ibériai-félszigeten. Ki gondolná, hogy van olyan ember aki mind a négy felet azonos időben támogatta a háborúskodásban és búsásan megszedte magát. Mi volt ott a reflexivitás? Az, hogy a háborúskodással piac nyílt mindenre amire szüksége volt a katonáknak és csak egyensúlytalanságot kellett előidézni, pl, gabonát csak a Portugálok kaptak időben, posztót a ruhákhoz csak a britek, puskaport pedig csak Napóleon így mindenhol valamiből hiány volt, már csak azt kellett elérni, hogy a katonai vezetők közelébe beépített kollaboránsok (mert ne legyen kétségünk mindenhol ott voltak) kezdjenek nyomást gyakorolni a katonai vezetőkre, hogy azokból pánikszerű reakciót váltsanak ki a hiánycikkek beszerzésére. És természetesen ilyenkor mindig volt egy kicsivel (dupla – tripla áron) drágább ugyan de gyors megoldás.

Itt egy példa;

Rothschild Európában egyedülállóan gyors futárszolgálatot építettek ki, (mára már tudjuk, hogy ez a futárszolgálat postagalambokból állt)ami olyan hatékony volt, hogy 1815-ben Napóleon waterlooi vereségének hírét Nathan Mayer tudta meg elsőként Londonban.- (még az nap).szerk.

A Brókereinek szólt, hogy a Londoni Tőzsdén el kell híresztelni, hogy vesztett Anglia waterloo-ban és kezdjenek pánikeladásba. A Brókerek így tettek és a Londoni Tőzsde látva a gyors pánikszerű eladásokat hamarosan maguk is pánikeladásokba kezdtek, ameddig lehetett az árakat lenyomták Rothchild emberei aztán amikor már jelentős mélyponton voltak a legjobb részvények, hirtelen mindent elkezdtek felvásárolni úgy beállítva a vásárlásokat, mintha az egyébként pánikkeltő brókerek minden áron a megbízóik vagyoni érdekeit védenék, a tudatlan brókerek azt hitték hogy palimadarat fogtak és mindenüket eladták nekik értéken alul is csak ne bukjanak sokat. Közben másnap mire hajón megjött a hír, hogy az Angolok nyertek a háborúban a részvények árai hirtelen az egekbe szöktek és Rothschildék milliárdosok lettek már abban az időben.

Véleményem szerint, Soros nem csinált mást az Angol Font -al mint anno Rothschild a részvényekkel, csak módosítva a kor lehetőségeihez, és mivel egyedül nem tudta volna megcsinálni Ő sem, ezért (mint most az EU parlamentben és Bizottságban pl. Jurová és a megbízható listáján lévő további 217 EU parlamenti képviselő) az általa beszervezett emberekkel és a potentát helyzetben lévő emberekkel is akiket elég volt a megfelelő időben olyan lépésre motiválni (pánikreakciót kiváltva benne és a nem beavatott brókerek között is) amire a válaszreakció (reflexive) kezére játszotta a megtámadott Font zuhanását. Mit tett? Bevásárolt 10 milliárd amerikai dollárért angol fontot, egy milliárd dollárt lekötött az angol font árfolyamának esésére (a Tőzsdén ezt úgy hívják – short pozíció) és elkezdte eladni a tulajdonában lévő fontokat egyre alacsonyabb áron, ami (reflex szerűen) előidézte a font árfolyamának gyors csökkenését és ez közrehatott az árfolyam zuhanást mindenáron meggátolni akaró gyanútlan Bankárok és Brókerek vészhelyzet értékelésében, és akik ellenlépésekkel próbáltak Font felvásárlásával a negatív spirálból kikeveredni. De Soros emberei azonban további eladásokkal meggátolták azon (reflexív) lépések eredményességét és további eladásokkal bedöntötték az Angol Fontot úgy hogy az angoloknak ki kellett lépniük az Euró és a Font egyensúlyát fenntartó megállapodásból a nyereség elérése érdekében az sem tartotta vissza őket, hogy több százezer embert közben földönfutóvá tettek.

Ehhez csak a rendszert, a rendszert működtető mechanizmust kellett ismerni és kellett egy-két kollaboráns a brókerek és az Angol Pénzügyi miniszterek között és pár jó kapcsolat néhány pénzügyi vezetővel akikkel egy telefonálással el lehetett (hitetni, hogy mekkora a baj), elérve azt, hogy pánikba essenek és a kollaboránsok által sugallva a “segítő megoldást” a font felvásárlását sürgetni, így az események gyors lefolyása miatti (mivel nem látta át senki a beavatatlanok közül mi folyik ott)azonnali intézkedéseket tettek, és elkezdték védeni a Fontot ill. annak árfolyamát, innentől meg már önműködő a gusztustalan és sokakban azóta is az antiszemitizmust is erősítő folyamat.

“Azért vagyok ott, hogy pénzt keressek. Nem foglalkozhatok és nem is foglalkozom a társadalmi következményekkel” – mondta Soros.

Ezért lehet aggályos Soros Eu – parlamenti “nyomulása” és jó kapcsolatok kiépítése azok kompromittálódása EU vezetői körökben, mert a sok jó amit filantróp tevékenységével, és támogatásaival tesz( látszólag érdektelenül) az nem szolgál másra mint annak előkészítésére, hogy aztán amikor már megfelelő helyen számára megfelelő emberek ülnek egy újabb pánikkeltéssel vagy más egyébként (reflexió kiváltására alkalmas folyamat elindításával) -a módszert már ismertettem)) olyan helyzetet teremthet ami a pánikolókat (a normálisan -reflexből- aggódó embereket) a nem várt helyzet megoldásra extrém körülmények között rákényszeríti, amiben így megtalálhatja a számítását, mert már mivel belülről ismeri a rendszert és mechanizmusokat előre rákészülhet, és mint mondta a társadalmi következményekkel nem foglalkozik így azok biztosan nem érdeklik és az sem, hogy közben az EU milyen károkat szenved majd el mert az EU-s intézményeket és azok vezetőit érdeklik a társadalmi következmények, (persze nem mindet).szerk

Aggódva figyeljük az Euró árfolyamának mozgását annál is inkább, mert az EU hatalmas összegű kölcsönt fog felvenni a Covid-19 járvány okozta gazdasági károk reparálására, Soros már elő is állt korábban egy ötlettel (az örökös kamatfizetéses hitellel) amiben az a figyelemre méltó, hogy voltak EU parlamenti képviselők akik azonnal támogatták is az ötletet, (nyilván nem a kollaboránsok. Ja!) szerk.

2020 10 02.

szerk. /DOMINO/ minden jog fenntartva

az oldal teljes másoláshoz nem járulok hozzá idézni vagy részletet másolását az URL és az oldal címének megjelölésével engedélyezem.

Tetszett ez a cikk?

 

You may also like

error: Content is protected !!